Minden korábbinál hosszabb, izzasztó hőhullámok és trópusi éjszakák, aszály és szokatlan őszi árvíz – sokan emlékezhetünk a tavalyi rendkívüli időjárási eseményekre. A HungaroMET kutatóinak beszámolóiból részletesebben is láthatjuk, milyen volt 2024 időjárása, ami jól mutatja, mihez kell hozzászoknunk, ha nem tudjuk fékezni a felmelegedést.
Kevés a jó minőségű búza, a termelői ár máris felment, a malomipari cégek részéről 10 százalékos, kilónként nagyjából 15 forintos lisztáremelés várható.
A mesterséges intelligencia óriási tudása, adatáttekintő képessége kapóra jöhet az időjárás-előrejelzésnél. A Microsoft Aurora nevű platformja ékes példája ennek.
New York két éve nem látott ekkora havat, de az állam egész területén több centi hóréteg keletkezett, és extrém mínuszokat mért a hőmérő.
Az elmúlt két évtizedben 2008 volt a legrosszabb év.
A szervezők szombaton lezárták a gépjárműforgalmat a helyszínen és a résztvevőknek azt mondták, maradjanak a sátraikban és tartalékoljanak élelmiszert és vizet maguknak.
A szélsőséges időjárás miatt hatalmas sorok alakultak ki a terminálon.
A tudós szerint sokan csak azért nem veszik észre, mi történik, „mert a valóságban más tempóban történnek a dolgok, mint azt az amerikai katasztrófafilmekben láttuk”.
Több tényező is szerepet játszott abban, hogy Észak-Olaszországban nemrégiben 19 centiméteres, rekordnagyságú jégdarab esett – és mindez a jövőben csak még gyakoribbá válhat.
Pennsylvania állam hatóságai vasárnap is kerestek két eltűnt kisgyereket a szombati villámáradás után, amiben öt ember meghalt, amikor autójukat elragadta a hirtelen az útra ömlő víztömeg.
A szárazföldön a perzselő hőhullámok idén tavasszal Ázsia nagy részén okoztak rekordhőmérsékleteket, míg Kanadában az eddigi legrosszabb erdőtűzszezonra lehet számítani. Ez a jelek szerint jövőre még rosszabb lehet, valószínű, hogy 2024 lesz a valaha volt legforróbb évünk.
A tavalyi, példátlan szárazság után idén extrém csapadékosan indul a nyár. A következő napokban nem kizárt az átmeneti viharos széllökés, a jégeső, de még a tornádó sem.
Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt – derül ki egy friss tanulmányból.
Európában egyre többen vesznek biotermékeket, és Magyarországon is egyre elterjedtebb a bio, de lesz elég termék? Erről kérdeztük a Biofach, a világ legnagyobb, ökológiai termékeket bemutató nemzetközi vására után Drexler Dórát, az ÖMKi ügyvezetőjét, az IFOAM Organics Europe alelnökét.
Az éghajlati kockázatok felmérésével foglalkozó XDI a világ több mint 2600 régiójánál vizsgálta meg, hogy mennyire vannak kitéve a globális felmelegedés okozta környezeti katasztrófáknak. Kevés országban dőlhetnek hátra az eredmények láttán. Magyarországon sem.
Az ország történetének legnagyobb tűzvészét Ausztria, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia és Szlovákia is segít megfékezni.
Az emberi tevékenység növelheti a szélsőséges csapadékesemények számát – ezt állapították meg kínai tudósok a Climate and Atmospheric Science című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője a változásoknak.
A legtöbb kár Németországot, Franciaországot és Olaszországot érte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint.
